Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Stalker
Piknik az árokparton
Épp befejeztem A kárhozott várost, a YouTube-ot böngésztem kikapcsolódásként és feldobta nekem ajánlóba a jövőre megjelenő Stalker 2 videójáték előzetesét. Nagyon hangulatos volt és tudtam, hogy az egészet a Sztrugackij testérek könyve ihlette. Valamilyen oknál fogva eddig nem gondolkoztam az elolvasásán, de a fent említett videónak olyan egyedi, kelet-európai, rejtélyes hangulata volt, hogy rögtön utánanéztem a könyvnek és meg is vettem, főleg miután megláttam, milyen rövid olvasmány lesz. A könyv jelenleg 86%-on áll a Molyon, ugyanúgy, ahogy A kárhozott város.
A regény Harmontban játszódik, ami egyike volt azon hat helyszín közül, amit érintett az úgynevezett Látogatás. E során idegenek látogatták meg a Földet ezen a hat ponton, majd "szó nélkül" távoztak két nap után, maguk mögött hagyva a Zónákat. A Zónák különleges helyek, ahol a fizika általunk ismert törvényei nem mindig érvényesülnek és tele vannak az idegenek által hátrahagyott fura eszközökkel. Ezek a tárgyak nagyon érdekesek és ezért nagyon sokat fizetnek minden egyes kihozott darabért, viszont a fura fizikai anomáliák miatt nagyon veszélyes belépni a Zónákba. Harmontban számos ember van, aki ezt a veszélyes foglalkozást űzi, őket stalkernek nevezik. A regény főszereplője egy ilyen tapasztalt stalker, Redrick, másnéven Róka, akinek a szemszögéből követhetjük nyomon az eseményeket.
A könyv hangulata már az elején megfogott és nem engedett el egészen a végéig, ami sajnos nagyon hamar bekövetkezett. Élveztem minden percét a Zónában töltött időnek, tele volt feszültséggel, igyekeztem odafigyelni minden következő lépésre, ahogy haladtam a sorokkal, hiszen bármelyik lehetett az utolsó is. A Zónán kívül pedig volt lehetőségem megpihenni, kicsit jobban megismerni az embereket, akiket az írók elém tártak.
A szereplők nagyon változatosak, emberiek, a főbb szereplők nem mondhatók sablonosnak. A köztük zajló párbeszédek néhol humorosak, másutt érdekfeszítőek voltak, ami nagyon tetszett. Róka karaktere szimpatikus volt számomra, problémája hétköznapi volt, hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető körülmények között. Könnyű volt vele azonosulni és megérteni motivációit, mozgatórugóit.
Tetszett a Piknik az árokparton alcím és annak a jelentése. Vagyis hogy az idegenek csak ide kiruccantak egyet a Földre, szórakoztak vagy akármit is csináltak, nem is vettek tudomást az emberekről, majd csak úgy távoztak. Az ember kozmoszi jelentéktelenségét hordozta ez a kép nekem magában, a hasonlat nagyon tetszett, amit azt hiszem a tudós fejtett ki.Spoiler
A könyv legnagyobb hiányossága számomra, hogy nincs belőle több. Ez egy kiváló kisregény, ami egy olyan világot épített röpke 150 oldalból, ami nem véletlenül ihlette meg Tarkovszkijt a megfilmesítésre. Rövidsége miatt rengeteg kérdés marad az ember fejében olvasás után: Mi volt pontosan a Találkozás? Kik csinálták és miért? Mi a helyzet a többi Zónával? Mivel nagyon gyors, rövidke olvasmány, ezért bárkinek tudom ajánlani, aki egy feszültségekkel teli, izgalmas, lightos sci-fit szeretne olvasni. Összességében 4,5 Halálcsillagra értékelem a könyvet.