Természetesen a csodaszép borító alapján figyeltem fel a Luna könyvekre, pontosabban a sorozat harmadik részére néhány hónapja, amikor megjelent Magyarországon. Az ünnepek előtt arra jutottam, hogy jó lenne belevágni a sorozatba, melynek első részét végül kedvesemtől megkaptam karácsonyra (azóta a folytatásokat is). Az íróról ugyan nem igazán tudtam semmit, ami meglepett, mert elég sok díjat bezsebelt az évek alatt, a sorozat témája nagyon érdekelt, úgyhogy az ünnepek alatt neki is álltam az Újholdnak, mely jelenleg 85%-on áll a Molyon.

A Holdat benépesítette az ember és öt gazdag család irányítása alatt áll, ők az Öt Sárkány. A sárkányok mindenféle holdi nyersanyag eladásából építette fel a birodalmát, például a Hélium-3, melyből a Földön világítják ki a városokat. Ez utóbbi termeléséért felel főszereplő családunk, a Corta klán, akik a legfiatalabb sárkánynak számítanak. Az ő szemszögükből követhetjük végig az eseményeket, ahogy a családok egymás kezei közül próbálnak több és több hatalmat megszerezni.

Egy kicsit lassan indult számomra, aztán szépen fokozatosan gyorsult be a történetvezetés. Eleinte leginkább a Corta család tagjainak megismerésével foglalkozunk, a könyv második felétől indul be igazán a cselekmény. Nem csoda, hiszen egy hatalmas világot kell felépíteni, számos családdal, rengeteg karakterrel. A könyv feléig bajban is voltam a nevekkel, összekevertem néha szereplőket, vagy csak szimplán a keresztnévből nem jöttem rá, hogy most melyik családról is van szó, így nagy segítséget nyújtott a könyv elején található segédlet a családok tagjairól. A karakterek változatosak voltak és mindegyiknél szerintem elegendő időt töltöttünk ahhoz, hogy jobban megismerjük őket és azonosulni tudjunk velük.

A könyv első felében amolyan holdbéli Dallasnak éreztem a regényt. A Holdon csak szerződésjog létezik, minden szerződések formájában kerül megegyezésre a bíróságokon is, például a házasságok. A második felében, kiváltképp a vége felé viszont átment egy olyan Trónok Harca stílusú kiszámíthatatlan, ármányokkal teli, fordulatos cselekménybe, ami lerobbantotta a fejemet, illetve biztosította azt, hogy elolvassam a sorozat folytatását.

Sok értékelésben olvastam korábban a túlzott explicit szexualitást. Nem igazán vettem komolyan a dolgot, de azt kell mondjam, hogy ez néha már nekem is túl sok volt. Többnyire teljesen feleslegesnek éreztem ezeket a részletekbe menő leírásokat, számomra nem igazán adtak plusz értéket a könyvnek. Néha azt éreztem, hogy olyan tizennyolcas karikás "romantikus" könyvet olvasok, de szerencsére összességében ezek a részek nem kerültek túlsúlyba.

A könyv technológiai vonala nagyon tetszett, főleg a famulusok és azok szerepe. Kicsit több dimenziót adott így a nemcsak a karaktereknek, hanem a köztük zajló interakcióknak is. Meg persze elég menő dolog lenne, ha létezne ilyen virtuális társ/asszisztens, aki mindent elintéz neked. Az is ötletes volt, hogy a Holdon az alapvető dolgoknak van igazán értéke: szén, levegő, víz (és adat).

Összességében nagyon jó élményt nyújtott számomra a könyv. Egy kicsit lassan indult, sok volt eleinte az ismeretlen név és fogalom, később viszont egyre több cselszövés és akció került a képbe, a végjáték pedig kiváló lett. Nem gondolom annyira hard sci-finek, nagyobb teret kap itt a családok közötti viszálykodás, de a műfaj kedvelőinek többsége értékelni tudja szerintem a regényt. Mindezeket egybevetve 4,5 Halálcsillagra értékelem az Újholdat.